Főoldal
 Miserend
 Kapcsolat
 Linktár
 Vendégkönyv

----------------
 Történet
 A főoltár
 A Krucsay oltár

-------------
 A kenyérmezei diadal
 Kripták és temetők
 Képtár

-----------------
 Krucsay János végrendelete
 Szerzetesek névsora

----------------
 Egyházi hozzájárulás
 Szentvér, vagy Szentver?

---------------
 Restaurálás közben.
 Toronysisak felhelyezése
 Szentély feltárás

---------------
 A plébánia és zarándokház

---------------
 Templomlátogatási rend
 Templomfolyosó képekben
 Bérmálás 2011. október 23

---------------
 Fontos felhívás!!
 Eseménynaptár
 2012 Úrnapi körmenet

---------------
 Tájékoztatás a szentmisék rendjéről

------------------
 2014 Pászkaszentelés
 2014. Úrnapja
 Nyírgyulaj búcsú

............................
 Keresztállítás a pócsi úton

-----------------
 Fontos értesítés
 Adózók figyelmébe.

..........................
 Templombúcsú

Kripták és temetők

Nyílvánvaló, hogy a katolikus hívek temetkezési helye teljes egészében itt volt a templom körül, a cinteremben. (A latin coemeterium szóból származik a magyar cinterem szó!)
A templom falain belül, a kriptákban csak kiváltságos egyéneket temettek el, a többi híveket a templom keleti és déli oldalán elterülő köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1587-es támadást követően, amikor teljesen lerombolták a templomot, 130 év pusztaság következett. Ezalatt az idő alatt a talajvíz elvégezte azt a munkát, amit az ellenség nem végzett el. 1717-ben Kelemen Didák újjáépíti a templomot, ekkor ismét megkezdődik a temetkezés a kriptákba. 1717 előttről semmit sem tudunk a kriptákról, nem tudjuk azoknak a névsorát sem, akiket ide temettek. Egyetlen utalás van V. Ecsedi Báthori István 1603-ban kelt végrendeletében.
Ebben azt írja a kriptáról:
"Ahol fekszik az én jó Báthori István uram, (a kenyérmezei hős! L.S.) és sok más nemzetünk." (Az idézet nem szószerinti! L.S.)
Az 1717-es újjáépítés utáni adatok többnyire elég pontosak ahhoz, hogy világos képet kapjunk a kripták állapotáról. Az Inventarium szerint a legrégibb kripta a templom szentélye alatt volt. Ide temették Bartha Gáspár szentjóbi apátot, keresztszegi gróf Csáky Miklós udvari papját 1735. ápr. 25-én. Több halottat ide nem temettek. Lejárata a főoltár előtti örökmécses alatt volt.
A második kripta szintén a szentély alatt volt, az északi oldalon álló Passió oltár előtt. (A Passió oltár akkori helye a szentélyben volt!) Nádfői Krucsay János építette a maga és családja számára. Őt is ide temették 1741. Jún.18-án. 1741 július 13-án helyezik testét az új kriptába. A temetésnel jelen van Károlyi Klára is, Károlyi Sándor leánya.
A harmadik a templom északi oldalán, de már a szentélyen kívül, közvetlenül a Szent Anna oltár előtt volt. Gróf Pexa Imréné szül. Ördögh Zsuzsánna készíttette. Férjét ide temették el, 1736. jún. 4-én, de arról nincs feljegyzés, hogy az asszonyt is ide temették volna. Csak két férőhely volt benne.
A negyedik már egészen a kórus közelében, ugyancsak az északi oldalon volt. Egy régi kripta maradványából készült. Ide temették Terenyei Istvánt, a Splényi László ezred kapitányát 1725. febr. 3-án, és Klobusiczky György táblabírót 1739. márc. 14-én. Több férőhely nem volt benne.
Az ötödik temetkezési hely a templom déli oldalán, a Piétá oltár előtt volt, a szentély közelében. Ezt németszögyényi Jósa István készíttette családi kriptának. Ide temették el 1743. jan. 15-én leányát Klárát, férjezett Irinyi Istvánnét. 1747. júl. 11-én Jósa Istvánt is ide temetik.
Ennyi kriptát és temetést sorol el az Inventarium az 1749-iki összeírás előtti időkből. De ezeken kívül többeket temettek el a templom falain belül, csakhogy nem kriptába, hanem alkalomszerűen ásott sírba. Ilyen ásott sírba temették el 1748-ban a templom déli oldalán a pócsi Szűzanya oltára előtt nagykállói Kállay Pált.
Ugyanilyen ásott sírba temették el a templom északi oldalán 1726. szept. 11-én Bodovay Ignác fogadalmas klerikust és 1737. ápr. 29-én Utring Sándor atyát.
Közvetlenül a főbejárat mellett, a nyugati oldalon balról fekszik egy német katonatiszt 14 éves leánykája, akit 1739. jan. 1-én helyeztek örök nyugalomra. Nevét nem tudjuk.
A pócsi oltár és a templom északi oldala közt, középen fekszik Ormós Zsuzsanna, akit 1745. aug. 17-én temettek el itt.
A templom északi bejárata közelében, a padok közt pihen P. Lehóczky Gerváz atya rendtársunk, akit 1748. aug. 9-én temettek ide.
A templom hajója közepe táján, de közelebb a kórushoz temették el Bartha Donát szerzetest, 1748. szept. 23-án.
Az Inventarium szerint az 1749. esztendeig több halottat nem temettek ide. De későbbről találunk még sok bejegyzést. Sok elhunytat halála után nagy távolságről hoztak ide eltemetni. Ezek szerint a Tiszaszög katolikus nemességének keresett temetkezési helye volt a nyírbátori templom.
1750. június 16-án temették el a templom hajójában a kórus közelében Csathó Istvánt, akit Szentmihályfalváról hoztak ide.
1752. máj. 28-án németszögyényi Jósa Antalt, a felkelősereg kapitányát temették el a kórus alá, mivel a családi kripta vízzel volt tele.
1752. dec. 22-én temették el a kórus alatt a bejárat közelében Axtner Antalt, a lotharingiai Károly gyalogezred tisztjét.
1754. dec. 7-én helyezték el a főoltár előtt az örökmécses alatti kriptába gróf Haller Sándort. Családi birtokán halt meg, de felesége gróf Szentiványi Franciska kívánságára szolgál ide hozták eltemetni.
1756. jún. 1-én temették el a főoltár előtti kriptában a hirtelenül elhunyt Ormós Miklós szabolcsmegyei főjegyzőt, akinek porhüvelyét testvére, Ormós Dániel hozatta ide.
1758. okt. 11-én temették el Zoltán Pálnét, született Krucsay Juliannát, aki Tasson halt meg.
1760. jan. 8-án meghalt Mátészalkán Csontos Gábor özvegye, Lónyay Krisztina. A következő napon átszállították Nyírbátorba, ahol egy szomszédos házban ravatalozták fel, innen hozták a templomba, majd február 14-én a cinteremben temették el, saját kívánsága szerint egy körtefa alá (infra Pyrum!), egy cementből és faragott kőből készített sírba.
1773-ban Piricsén meghalt Erdős Gábor két kislánya, akik himlő járványban haltak meg. A 6 éves Klára június 25-én halt meg, a 13 éves Julianna július 13-án. Mindkettőt ide hozták és a temetői kereszt tövében temették el ideiglenesen. Később a templom hajójában levő családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
1775-ben az akkori házfőnök helyrehozatta a kriptákat, ugyanis a talajvíz nagy pusztítást végzett a templom alatti kriptákban. A renoválás alapos volt. A bejárat elé egy 12 láb hosszú, 6 láb széles és 6 láb magas kápolnaszerű építményt állítottak. E mögött volt a 6 láb hosszú, 3 láb széles és 5 láb magas lépcsőzetes lejárat. Elsőnek a Jósa család kriptájához lehetett érni. Ez azonban teljesen romokban hevert! A helyére állíttatott a rend egy 10 láb hosszú, 14 láb széles és 5 láb magas egészen új kriptát. Innen volt az átjárat a szerzetesek kriptájába.
A felsoroltakon kívül a főoltár előtt is maradt egy régi kripta, de ezt már régen megtöltötték az oda temetett szerzetesek tetemei.
1777. július 30-án halt meg a beregmegyei Ardódon Krucsay János özvegye, Pogány Borbála, a templom egyik legnagyobb jótevője. Holttestét Nyírbátorba szállították és itt helyezték örök nyugalomra a rendi kriptában.
1781. okt. 11-én halt meg piricsei birtokán németszögyényi Jósa Miklós, a család ezen ágának utolsó sarja, akit a rendtagok hoztak be Nyírbátorba és temettek el a templom kriptájában.
1802. aug. 5-én ugyancsak piricsei birtokán halt meg id. Erőss György. Holttestét behozták Nyírbátorba és a templom előtti téren ravatalozták fel. Őt is a templom kriptájába temették el.
1803. febr. 28-án temették el a templom kriptájába Nyírbátor provisorának feleségét, Mártonyi Ignácnét, szül. Exner Magdolnát.
1803. okt. 15-én hozták Nyírbátorba a Nyírmeggyesen elhunyt Irinyi Antalt.
Az utolsó halott, akit az itteni kriptákban temettek el, a rendnek igen jó embere, Irinyi András volt. Nyírmeggyesen halt meg 1872. aug. 7-én, onnan hozták ide.
Ennyi az, amit a kriptákról és a templom belső részében történt temetkezésekről találunk a feljegyzésekben. A cinterembe nyilván sokkal többeket temettek el, mint a templom belsejében, de ezekről pontos adat nincs.
A templom déli oldalán található az a kriptalejárat, amit Horváth János atya idejében tártak fel. Ezt a lejáratot, -melyet az 1925-ös templom renováláskor falazott be az akkori házfőnök,- nyitotta meg Horváth János atya. Jelenleg ez a kripta látogatható, de a többi kriptákat, amik a templom belsejében vannak, már nem lehet látni és elérni.



A honlap üzemeltetője a Nyírbátori plébánia.
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu