Főoldal
 Miserend
 Kapcsolat
 Linktár
 Vendégkönyv

----------------
 Történet
 A főoltár
 A Krucsay oltár

-------------
 A kenyérmezei diadal
 Kripták és temetők
 Képtár

-----------------
 Krucsay János végrendelete
 Szerzetesek névsora

----------------
 Egyházi hozzájárulás
 Szentvér, vagy Szentver?

---------------
 Restaurálás közben.
 Toronysisak felhelyezése
 Szentély feltárás

---------------
 A plébánia és zarándokház

---------------
 Templomlátogatási rend
 Templomfolyosó képekben
 Bérmálás 2011. október 23

---------------
 Fontos felhívás!!
 Eseménynaptár
 2012 Úrnapi körmenet

---------------
 Tájékoztatás a szentmisék rendjéről

------------------
 2014 Pászkaszentelés
 2014. Úrnapja
 Nyírgyulaj búcsú

............................
 Keresztállítás a pócsi úton

-----------------
 Fontos értesítés
 Adózók figyelmébe.

..........................
 Templombúcsú

A Krucsay oltár

Az oltár története.

Templomunk leghíresebb oltára a Krucsay oltár, vagy más néven Passió oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány Magyarország utolsó pallosjogú ura adományozta a templomnak. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon.
Krucsay János II. Rákóczy Ferenc odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került. Az utolsó meglehetősen hosszúra sikeredett és csak a szatmári béke megkötése után (1711) szabadult. Amikor azonban hazatért birtokára, az a megrázó hír várta, hogy távollétében felesége, Tolvay Borbála többször is megcsalta. Haragjában és keserűségében Krucsay feljelenti a feleségét és "sok rendbéli k....sága és ezáltal történt......terhének elvesztése iránt való istentelen praktikája" miatt halált kér a fejére. A bíróság bűnösnek találta az asszonyt, -aki maga is bűnösnek vallotta magát és kegyelemért esedezett- és kimondta a halálos ítéletet. Ám rövid idővel a kivégzés előtt Krucsay megbocsát feleségének, így a bírói ítélet érvényét veszti. Krucsay megígérteti a feleségével, hogy többször nem csalja meg, ellenkező esetben Krucsay saját kezüleg kivégzi, továbbá az asszony minden vagyona a férjére száll. Ne felejtsük el, hogy mindez történt 1711-ben, amikor Nyírbátorban még csak romok állnak a templom helyén.
Eltelik közben 16 év. Krucsay János elkéri a Serédy Benedektől hűtlenség miatt elkobzott nyírtassi jószágot a kúriával és oda költöznek. 1727 november 21-én az asszonyt újra rajtakapják, amint az íródeákjával megcsalja a férjét. Az asszony a rádi minorita kolostorba menekül. (Ez a Rád az Ondova és a Latorca összefolyásánál, Zemplén déli részén fekszik.) Krucsay négy fegyveresét küldte el a kolostorhoz, hogyha a felesége kijönne a kolostorból, fogják el és vigyék vissza. Krucsay, látva, hogy az asszony nem hajlandó kijönni a kolostorból, elment a kisvárdai plébánoshoz, Jósvay Ferenchez, azzal az indokkal, hogy közte és felesége között némi civakodás támadt és kérte, menjen el és hozza ki az asszonyt. A plébános jóhiszeműen el is ment, rábeszélte az asszonyt, aki 11 nap után kijött a kolostorból. Ám a a fegyveresek azonnal elfogták és az 1727 december 17-ei közgyülésen Krucsay János halált kért felesége fejére a következő indokkal: "a hóhér keze vegye ki a tisztességes emberek közül".
A vád ismét házasságtörés volt visszaeséssel súlyosbítva. A vád 16 tanút sorakoztatott fel, de az eltelt 16 év alatt csak három szeretőről tudtak, az egyik egy régi kapcsolat volt, a másik kettő pedig a férje íródeákjai.
A kb. egy hónap mulva megkezdett tárgyalás azzal indult, hogy Jósvay plébános ünnepélyes tiltakozást jelentett be, hogy Krucsay félrevezette és ehhez csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását, mely szerint "tisztelendő páter Jósvay Ferenc plébános uram ilyen asszekurációval és kondicióval hajtá ki az asszonyt, őkegyelmét klastromunkbul, tudniillik csak jöjjön ki az azilumbul és menjen akármelyik jószágába, semmi bántódása nem lészen Krucsay János uramtul, és jobb lészen az asszonynak most énvelem eljönni maga jószántábul, hogynemint tovább-tovább az urát haragra gerjeszteni, mert én minden következendő nyomoruságtul meg fogom menteni. Mely alkalmatossággal ott lévén nemzetes Balaskó András és István uramék is, őkegyelmek is hittel konfirmálták, hogy az asszonynak az említett úrtul semmi bántódása nem lészen. Különben ha ezen szókat és hites konfirmációkat nem hallottuk volna, az asszony az azilumbul semmikép ki nem jött volna".
A szegény, koldulásból élő minoritákat könnyű volt elhallgattatni, Krucsay ugyanis a kisszámú jótevők egyike volt a rendnek, a plébánost pedig azzal vádolta, hogy kiforgatta a szavait és hogy a felesége önként hagyta el a kolostort.
A pert feltűnő gyorsasággal tárgyalták, Borbála asszony ügyvédje tiltakozott is amiatt, hogy nem kapta meg a törvény által előírt felkészülési időt. De amiatt is tiltakozott, hogy Borbála asszony ellen -nemes asszony lévén- jobbágyok tanúskodtak, sőt ezek a jobbágyok Krucsay jobbágyai voltak!
A férje ez alkalommal nem bocsátott meg a feleségének és 26 igen és 16 nem szavazat mellet kimondták a halálos ítéletet. Krucsay János 86 éves apja, Krucsay Márton nem volt ekkor tagja a bíróságnak, de még jelen pillanatban alispán volt. A szavazók között olyan neveket találunk, mint Bessenyei György apja, vagy Pexa Imre és Jósa István (a két mellékoltár készíttetői!), vagy Pogány Borbála rokonságából Ramocsaházy György, aki Krucsay Mártont váltotta az alispánságban rövid időn belül. Ramocsaházy György és Ormos Ferenc szolgabíró nemigen Krucsay mellett szavazott.
Pontos dátumot nem tudunk, hogy mikor volt a kivégzés, de tudjuk, hogy pocsaji hóhér vette Borbála asszony fejét a kisvárdai vár bástyáján, amiért három rhen forintot kapott.
Krucsay János viharos gyorsasággal, nem egészen 3 hónapon belül megnősült, ami azt a gyanút kelti, hogy ez az ismeretség régóta fennállhatott. Az új asszony a máramarosi alispánok családjából származó Cseby Pogány Borbála, aki ekkor 23 éves volt. Krucsay János pedig 51!
Marad a kérdés, miért éppen Nyírbátorban állítatta Krucsay János a Passió oltárt?
A válasz az lehet, hogy a per folyamán a minoritákat sértette meg aljas hazugsággal, amely egy ember halálához vezetett, még ha az akkori törvények szerint az ilyen bűnért halál járt! S mivel Nyírbátorban a minorita szerzetes Kelemen Didák kezdte meg a templom újjáépítését, így Krucsay úgy látta, hogy ennél jobb helye nem lesz az oltárnak.
A Passió oltárt már 1729-ben elkezdték építeni, nagyjából 2 év mulva van kész. Ebben az évben már a Jósa István által készíttetett Pietá oltár is áll, míg a Pexa Imre által készíttetett Szent Anna oltár a következő évben kerül a helyére.
Krucsay János második házasságkötése után 14 évre és 2 hónapra, 1741 június 18-án hosszas szenvedés után meghal. Nyírbátorban a minorita kolostor udvarán ravatalozzák fel. A gyászbeszédet Kelemen Didák tartotta s beszéde végén a halott egyik imáját idézte: "...megvallom szóval, szándékkal, cselekedettel véghez vitt, vagy elszánt gonoszságaimat.....Uram Jézus, szent véred hullásáért, keserves kínszenvedéseidért bocsásd meg énnekem minden bűnömet."
Krucsay János, végakarata szerint az oltár alatti kriptában nyugszik.

Koroknay Gyula: "Amiről a Krucsay oltár nem beszél" című írása alapján összeállította Lakner Sándor

A Krucsay oltár.

Jézus a sírban.

A honlap üzemeltetője a Nyírbátori plébánia.
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu